A kreativitás fejlesztése óvodáskorban

Hogyan fejlesszük a gyerekeink rajzkészségét? Érdemes beíratni rajztanfolyamra egy kiscsoportos óvodást? Hogyan növeljük a kicsik önbizalmát? Válaszok és ötletek kreatív témában.

Nemrég kreatív fejlesztéssel kapcsolatban érdeklő e-mailt kaptunk egy aggódó anyukától.

“Én mindig gyenge voltam rajzból és remélem a kiscsoportos kislányom nem örökölte a “tehetségem”. Tudnátok ajánlani valamilyen tanfolyamot, foglalkozást?”
 
A rövid válasz: Nem szívesen. A szakemberek szerint nem a legjobb ötlet egy három éves gyereket rajztanfolyamra járatni, hacsak nincs valami egészen kivételes oka (pl. nyilvánvalóan egy kivételes őstehetség). 
 
Hosszabban kifejtve, ez a kérdés legalább négy tisztázandó témát ölel fel: Rajzkészség fejlesztése három éves korban;  Kiscsoportos korúak rajz oktatása; Kevésbé kreatív szülők, mint támogatói háttér; Aggodalom, hogy a gyerek egy területen a gyengébb szülői mintát követi.
 
 
Rajzkészség és önbizalom
 
A rajzolás képessége sok dologból tevődik össze. Az önbizalom ezek egyike. Az, hogy hiszünk abban, hogy legalább annyira jól rajzolunk, mint amennyire élvezzük magát a rajzolást, pontosan annyira fontos - ha nem fontosabb -, mint a jó rajztechnikai ismeretek.
 
Az első és legfontosabb tanács, hogy próbáljuk növelni a gyerek önbizalmát: higgyen abban, hogy jól rajzol! A konkrét esetben azért, hogy minél inkább élvezze a rajzolást, de természetesen általában véve is nagyon fontos, hogy mindig támogassuk, higgyen magában. Hogyan? Néhány ötlet az alábbiakban:
 
 
1. Ne becsüld le a képességeid a gyereked előtt!
Ha leülünk a lurkó mellé firkálni, rajzolni soha ne mondjuk azt “Én nem tudok jól rajzolni”. Ha nem tudsz egy valósághű, szép elefántot rajzolni, semmi gond! Aki ezt problémának hiszi, túlbecsüli a dolog jelentőségét. A gyerekeket sokkal kevésbé érdekli, hogy mennyire élethű egy elefánt, mint például az, hogy milyen színű. Nyugodtan rajzoljunk olyat, amilyet tudunk. Legyen négy lába, egy kör a teste, egy másik a feje, szem, száj, hosszú orr. A kicsink imádni fogja.
 
 
2. Dicsérjünk átgondoltan
Ne intézzük el a kicsink rajzát mindig csak annyival, hogy “Nagyon szép!”. Figyeljük meg valóban a részleteket, formákat, vonalakat, színeket. Ha nehéz lenne kiemelhető pontot találni legalább a befektetett energia elismerésével támogassuk az önbizalmát: “Tyű! Ezen aztán sokat dolgoztál. Te aztán igazán ügyes vagy!”. 
Jó megközelítés lehet az is, ha megpróbáljuk beszéltetni a kis művészt a rajzáról, de három éves kor alatt az is teljesen normális, ha a gyerek még nem kapcsol jelentést a képhez és tényleg “csak” firkál. A négy éves korhoz közelítve azonban egyre gyakrabban figyelhetjük majd meg, hogy nem csak egy-egy jelentés, de akár egy teljes történet is kapcsolódik a rajzhoz.
 
 
3. Az igazi élmény az alkotás folyamata
Nagyon fontos tudnunk, hogy ebben a korban a kreatív munkák nem feltétlenül a végeredményről szólnak. Sőt! A kreatív munka eredménye szinte eltörpül az ecset, ceruza, zsírkréta, ragasztó használatának élménye mellett. Bátorítsuk a kicsit a lehető legtöbb technika kipróbálására és ami legalább ilyen fontos, tudjunk hátrébb lépni és hagyni kibontakozni a kreativitását. Ha megoldható, teremtsük lehetőséget arra, hogy ezeket a kreatív eszközöket a segítségünk nélkül is használhassa, amikor csak eszébe jut.
 
 
4. Mindent a maga idejében
Visszatérve az elejére, a fentiekből is látszik, miért nem igazán szerencsés ötlet egy rajztanfolyam hároméves korban. Ha mégis legyőzhetetlen késztetést érzünk ilyesmire, oldjuk meg ezt “házon belül”, mert ami ebben az időszakban a legfontosabb (bátorítás, támogatás, új technikák felfedezése), azt a szülőknél hatékonyabban senki nem adhatja meg a kicsik számára.